Csomaköz

Csomaköz község a megye nyugati részén található, területe a magyar-román országhatárig nyúlik. A megyeszékhelytől 50 km-re, Nagykárolytól 13 km-re található. A község 2004-ben jött létre, amikor három település vált le Szaniszló községről: Csomaköz, Bere és Ponyváspuszta. A 2002-es népesedési összeírás során a községhez tartozó településekben összesen 1444 lakos élt (magyarok, románok és németek), közülük Csomaközön 1238, a vele szinte teljesen egybenőtt Berében 197 és Ponyváspusztán 9 fő élt.

A nyírségi homokterület és a termékeny síkság találkozásánál fekvő község a régészeti leletek tanúsága szerint igen régen megtelepült hely. Bronzkori leletei mellett legjelentősebb a vaskorból származó kelta lelet-együttes. Az 1960-as években egy fejedelmi sírból ritka, madárral díszített, sisak került elő (a tárgyat Bukarestben őrzik, másolata a Megyei Múzeum régészeti kiállításában tekinthető meg). A 35 sírból álló kelta temető közelében egy település nyomait is feltárták. A jelenlegi községközpont első ismert írásos említése 1306-ból származik. A Kaplony nemzetség birtokolta, tőlük származnak későbbi birtokosai, a Csomaközyek is (nevüket a település nevéből alakult ki). Rajtuk kívül a rokon Károlyi, Vetési és Bagosi családoknak volt itt részbirtoka. 1768-ban a Csomaközy család férfi ágon kihalt, leányágon a báró Mészáros család kapja meg. Az ő nevükhöz fűződik a svábok betelepítése. A 19-20. század legjelentősebb birtokosai a Degenfeldek voltak. Mint a többi sváb települést, Csomaközt is érintette az 1945-ös sváb deportálás, melynek során másfélszáz itteni lakost hurcoltak Szovjetunióba, közülük többen nem térhettek már vissza.

A község gazdasági életét a mezőgazdaság uralja, ez jelenti a legfőbb jövedelemforrást. Virágzó mezőgazdasági társulása a „Schamagosch" növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkozik. Ebben a községben is termesztenek szőlőt, a borok jelentős sikereket aratnak a borversenyeken.

Több évszázados történelmének néma ismerője református temploma, mely hajdan a katolikusoké volt. A 15. századi gótikus építménynek tornya nincs, 19. században épült fa haranglába előcsarnokként is szolgál. A hívek megfogyatkozása miatt nincs használatban, állaga romlik. A kevés számú református hívő a szomszédos falu, Bere templomát használja. Ortodox templomát 1794-ben építették, Szent Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére szentelték fel. Napjainkban Horea (Karuly puszta) parókiájának filiája. Római katolikus gyülekezete a legnépesebb, temploma 1854-1856 között épült, Szent István király tiszteletére szentelték fel. A két temetőben egy-egy római-katolikus kápolna áll, egyiket a Boldogságos Szűz, másikat Loyolai Szent Ignác tiszteletére szentelték fel.








Play   Stop   1  of 6 photos
Continutul acestui material nu reprezinta in mod necesar pozitia oficiala a Uniunii Europene.